Anna vagyok. 2009-ben diplomáztam az ELTE pszichológia szakán, személyiségpszichológia szakirányon. Hat év pszichológia tanulás után azt szűrtem le, hogy a legfontosabb ebben a munkában az alázat. Nem gondolom, hogy bárkinél jobban tudom, hogy mi a problémája oka és megoldása. Kísérő vagyok. A figyelmemet adom és feltétel nélküli elfogadást. Egy olyan közeget, ahol nem kell szégyenkezned semmiért és a magad tempójában megtalálhatod a magad válaszait és megoldásait. Nincsenek klienseim, pácienseim, vendégeim, és végképp nincsenek betegeim. Beszélgetőtársaim vannak. Nagyon élvezem a beszélgetéseket. Izgalmas, hogy sosem tudom, milyen “útra” visznek. Mindig kísérő vagyok. Mindig végtelenül megtisztelő a bizalom, amit kapok. Amikor kilépnek az ajtón és visszafordulva azt mondják “köszönöm”, teljesen őszintén és szívből mondom, hogy “én is köszönöm”.
Egy interjú velem a La Femme magazinban:
http://lafemme.hu/eletmod/2045_tied_a_dontes_en_csak_kerdezek
Milyen problémákkal érdemes hozzám jönni?
- karrierkrízis, pályaválasztás
- önismereti fejlődés
- párkapcsolati konfliktusok
- étkezési problémák
- szorongásos problémák
- tizenéves kori identitás-krízis
- szülőkről való leválás
- gyászfeldolgozás
- gyakori és nagy mértékű lehangoltság (köznyelvben depresszió, de nem szeretem ezt használni)
- vegán életmódból fakadó konfliktusok
Milyen problémákkal nem érdemes hozzám jönni?
(nem az ízlésem, hanem képzettségem, tapasztalatom hiánya miatt)
- alkoholproblémák
- drogproblémák
- hallucinációk
- agresszív magatartás
Emellett nagyon fontos, hogy csak olyanokkal dolgozom, akik teljesen önként jönnek, nem pedig valaki követeléséből adódóan.
Sok kollégámmal ellentétben nem jegyzetelek beszélgetés közben. Legerősebb indokom, hogy fontosnak tartom, hogy folyamatosan azt az embert nézem, aki azért jött oda, hogy beszéljen magáról. Ez egy koncentrált figyelem. Vannak, akik szeretnek szemkontaktussal beszélgetni, vannak, akik szinte sose néznek rám, ez az ő döntésük, de az én szememnek, úgy érzem, ott kell lenni. Egyszerűen ez a munkám: figyelek. Spirinek hangzik ma még, de hiszem, hogy a figyelem energia, amit közvetítünk. Attól, hogy figyelmet vagyis energiát adsz, a kapó fél könnyebben szedi össze a gondolatait, erősebbnek érzi magát. Furcsa, de ez még a skype beszélgetésekben is működik valamilyen szinten. A szemem a munkaeszközöm, nem a csuklóm. Utóbbi elég hamar meg is fájdul. Ezért nem lettem körmös, fodrász, vagy kozmetikus, pedig beszélgetni ott is nagyon jól lehet.